7. Materializmus

Materializmus

 Darwin híveinek többsége a természetes kiválasztás elméletét még ma is a materializmus szegletkövének tekinti, annak ellenére, hogy a darwini elmélet nem zárja ki a Teremtő létezését:

„Az én véleményem szerint mindazzal, amit a Teremtő által az anyagra kényszerített törvényekről tudunk, jobban összhangban áll, ha a Föld múlt és jelen lakóinak létrejöttét és elpusztulását másodlagos törvények vezérlik, akárcsak az egyén születését és halálát.”[1]

 

A fajok földrajzi elterjedéséről szóló fejezet egyik alcíme: A teremtés feltételezett központjai[2]. Darwin sohasem foglalt állást a Teremtő személyével kapcsolatban, elméletében az élet szerzője lehet a teremtő Isten, vagy a teremtő Természet. Darwin lehetségesnek tartotta az ősnemzést, de mivel semmilyen bizonyítékot nem talált rá, inkább hallgatott róla. A darwinizmus egy mechanisztikus, de nem materialista elmélet. Ennek ellenére – a materialista evolúciótan apostolainak, különösen Thomas Huxleynak és Ernst Haeckelnek köszönhetően – az ősnemzés dogmája gyorsan elterjedt, „hiszen ezt szokták a vásáros természettudósok ráadásul adni a darwinizmusra. Mintha azt mondanák: uraim, a darwinizmus szép elmélet; tudjuk, maguknak is tetszik, hát fogadják el ezért a szép elméletért az ősnemzést is kegyelmesen. Ne nézzék, hogy nem lehet azt bebizonyítani; gondoljanak arra, hogy nélküle a darwinizmus is csak szép álom”[3] – írja Prohászka Ottokár.

Julian Huxley (Thomas Huxley unokája) szerint „az evolucionista gondolkodásmódban nincs többé szükség, sem pedig hely a természetfölötti számára”[4]. Csakhogy a fajok átalakulásának gondolata nem zárja ki a Teremtő létezését. Lamarck Állattani filozófia című művében így ír az evolúció és a Teremtő kapcsolatáról:

„Kétségtelen, hogy minden csak a magasztos Teremtő akaratából létezik. De vajon nem tudhatnánk mi szabályokat kijelölni akarata végrehajtásához és rögzíteni a módot, melyet követett ebben a tekintetben? Végtelen hatalma nem alkothatta vajon meg a dolgoknak rendjét, amely fokozatosan létrehozta mindazt, amit látunk, és mindazt a létezőt, amit még nem ismerünk?”[5]

Érdekes, hogy A fajok eredetének mai kiadásaiból rendre kimarad az a Francis Bacontól származó idézet, melyben a tudományos módszer megalkotója arra hívja fel a figyelmet, hogy az ember sohasem mélyedhet el túlságosan Isten igéjének és műveinek tanulmányozásában. Az idézet a Darwin életében megjelent valamennyi kiadás elején szerepelt.

A materializmus nem tudomány, hanem egy metafizikai elképzelés, hiszen „a természettudomány az érzékelhető, anyagi világgal foglalkozik; éppen azért végtelen és örök létről semmit sem tudhat. Minden, ami empirikus, szükségképpen véges, nem végtelen; ideiglenes és nem örök. (…) A véges és ideiglenes anyag, ez tehát természettudományos tény. Aki örök, végtelen anyagot emleget, az nem áll empirikus alapon”[6].

A Britannica Hungarica Világenciklopédia szerint „a materializmus mint szemléletforma implicit minden tudományos igényű és jellegű tevékenységnek előfeltétele és alapja – még akkor is, ha ezt a tevékenységet netán valamilyen vallásos meggyőződésű tudós végzi”[7].

Eszerint minden tudományos kutatásnak abból a metafizikai feltételezésből kellene kiindulnia, hogy létezhet örök és végtelen anyag. Bacon egy másik metafizikai kiindulópontot javasol: „Kiindulópontunk pedig az Isten legyen, mert mindaz, amit vizsgálunk, természete szerint oly szembeszökően jó, hogy csak Istentől, minden jó forrásától és a világosság atyjától származhatik.”[8]

Prohászka Ottokár szerint a valóságban „nincs egyetlen természettudós, aki a tudományból elvet vagy tényt emlegethet Isten léte ellen. Amit »tudománynak« szeretnek mondani, nem egyéb, mint gyökerében téves különféle spekuláció, melyeket materializmusnak, darwinizmusnak, monizmusnak hívnak”[9].

---

[1] Charles Darwin: A fajok eredete, 430. o.

[2] Charles Darwin: A fajok eredete, 325. o.

[3] Prohászka Ottokár: Föld és ég II. 58. o.

[4] Julian Sorell Huxley: Essays of a Humanist, 82. o. (Penguin Books, Harmondsworth, 1969)

[5] Lamarck: A természet fejlődése, 86. o.

[6] Prohászka Ottokár: Isten és a világ, 57. o.

[7] Britannica Hungarica Világenciklopédia: 12. kötet, 415. o. (materializmus)

[8] Francis Bacon: Novum Organum XCIII.

[9] Prohászka Ottokár: Isten és a világ, 8. o.